Gyakran Ismételt Kérdések (rögzítéstechnika)

Lehet , hogy nagyobb fúró mérettel fúrtunk elő.
Lehet , hogy a fal anyaga nem jó minőségű és a jó fúrómérettel is nagyobbra sikerült a furat.
Lehet , hogy a fúrási módszerünk nem megfelelő a fal anyagához. / Fúrókalapácsnál pld. kapcsoljuk ki az ütőművet tégla vagy laza anyag fúrása esetén /.
Lehet , hogy a dübel nem megfelelő az adott anyaghoz.
Esetleg a csavarméret nem megfelelő a dübelhez.
Ha már nem tudunk újabb furatot készíteni , próbáljuk bejavítani a furatot. Létezik már hozzá akár gyári megoldási a FISCHER-től .

Milyen rögzítéstechnikai elemek találhatók az üzletben?

A Fischer és a Spit rögzítéstechnikai alkatrészeinek széles választékát kínáljuk. Alapcsavarokat, fém és műanyag dűbeleket, gipszkartonozó rendszerelemeket, ragasztókat, tömítőanyagokat, csőbilincseket.

Hol használhatók a kétkomponensű ragasztók?

A modern kétkomponensű ragasztók egy tubusba szerelten is kaphatók, így egy normál kinyomópisztollyal munkába foghatók. Használhatók függőleges és oldalirányú terhelésre, téglába és betonba, nagy teherbírással, gyors kötési idővel.

Mire alkalmasak az üzletben kapható Vormann elemek?

A derékszöglemezek, gerendatartók, oszloptalpak és szögek kombinálva a torx behajtású forgácslap csavarokkal - kiszolgálják az ácsok igényeit a gerendák szakszerű rögzítésére.

Milyen csavarokat ajánlunk vásárlóinknak?

A metrikus csavarok közül hatlapfejű normál és acél kivitelben, ezen felül belső kulcsnyílású csavarok, süllyesztett fejű és hengeres fejű csavarok állnak rendelkezésükre. De van még itt hatlapfejű finommenetű, vagy rozsdamentes csavar is. Ne feledkezzünk meg az alátétek, anyák széles skálájáról sem.

Milyen kötőelemek segítik a faipari munkákat?

Nagy méretválasztékban kínáljuk a forgácslap csavarokat, facsavarokat, kapupánt csavarokat, állványcsavarokat. A bútorkészítésnél lehet szükség konfirmátor csavarokra, bútorfogantyú és összehúzó csavarokra. Itt lehet használni a különféle sarokvasakat, ablakszeglet vasakat, csuklópántokat, kivetőpántokat is, amit nálunk szintén megtalálnak.

Lemezek rögzítésénél mit ajánlunk?

Vas és alumínium, réz POP szegecsek nagy választékát, különböző méretű szegecseket, szegecsanyákat. Másik lehetőség a sok méretben kapható önfúró lemezcsavar süllyesztett, hatlapfejű, vagy domború fejjel. Ezekkel akár 1,5 mm vastag lemezt is átfúrhatunk előfúrás nélkül. Ha mégis előfúrnánk, akkor jöhetnek a fémfúróink sima, cobaltos vagy titános változatai és a süllyesztett fejű vagy domború fejű lemezcsavarjaink.

Lehet-e a téglába fémdübelt használni?

Nem mert a tégla leporlik és kijön a falból. Csak betonba lehet a fémdübelt használni.

Miért kell kitisztítani a betonba fúrt furatot szerelés előtt?

Fúrás után távolítsuk el az üregben maradt törmeléket és port, mert a visszamaradó szennyeződés csökkenti a dübel kihúzószilárdságát. Úgy hat, mint sóder az aszfalton.

Miért jobb a Fischer FUR fésűs tiplije más gyártók hasonló termékétől?

Egyrészt mert a FUR tipli sokoldalú, helytáll a tömör és az üreges építőanyagokban egyaránt. A másik nagy előnye az anyagában rejlik, ami 100% nylon ezáltal hosszú idő után sem keményedik meg, mint a hagyományos műanyag tiplik.

Milyen rögzítő eszköz ajánlható vályogfalba?

Alapesetben, főleg nagyobb terhek esetén még mindig célszerű az átmenőcsavar, de ha ez esztétikai szempontok miatt nem megfelelő, léteznek az un. gázbeton tiplik Fischer és Upat gyártmányban, melyek nagy biztonsággal megállnak ebben a porózus szerkezetű falban.
Ezeknél a típusoknál , a furat elkészítése után a tiplit egyszerűen kalapáccsal beütjük a falba, így a külső íves bordák megfelelően kapaszkodnak, meggátolják a tipli elfordulását a falban. Fontos, hogy a furat elkészítésekor ne használjuk gépünk ütvefúrási funkcióját, mert ezzel elgyengítjük a dübel környékén a falszerkezetet.

Milyen anyaghoz alkalmazható az injekciós ragasztó?

A gyorskötésü, két komponensű műgyanták minden építőanyagban használhatóak.
Szitahüvelyben - blokktéglában, béléstestekben és más üreges falazatban.
Szitahüvely nélkül - betonban és minden más tömör építőanyagban.

Milyen előnyei vannak a két komponensű műgyantáknak a műanyag ill. a fémdübelekkel szemben?

Feszítésmentes rögzítés, így a falszélek mentén is lehet alkalmazni.
Egyes tipusok normál kinyomópisztollyal is kinyomhatóak.
Minden építőanyaghoz használható.
Nagy szakítószilárdság, az építőanyagnál erősebb rögzítés.
A megkezdett ragasztó később felhasználható a keverőszár cseréje után.

Milyen dübelt használjunk betonfödémbe?

Mivel a beton menyezet repedéses zónának számít, ezért un. utánterpesztő (Fischer FAN) ill. hátsókúpos formazáródübelt (Fischer Zykon-horog) használjunk. Természetesen más gyártmányú termékekkel is lehet szerelni.

Ha 7,5x132-es tokrögzítő csavart használok, mekkora furatot kell készítenem?

Üreges tégla esetében 6mm, ha beton az építőanyag, akkor 6,5mm vastagságú és 50mm mélységű furatot kell készítenünk.

Hogyan kell megfelelő furatot készíteni üreges téglába ill. laza falszerkezetbe?

Üreges anyagok, kis szilárdságú építőanyagok és gázbeton fúrása esetén mindenképpen kapcsoljuk ki az ütvefúró funkciót. Ellenkező esetben a blokktégla cellái sérülnek ill. puha anyag esetén nemkívánatos furatnövekedés áll elő.

Milyen lehetőségek vannak gipszkarton falra történő rögzítésre?

Kétféle változat lehetséges:
- A gipszkarton anyagába rögzít (Fischer GK tipli)
- A gipszkarton mögötti üregben nyílik szét (Fischer HDF tipli)

Nehéz szerszámgépek rögzítésére milyen módok lehetségesek?

Fémdübellel és a hozzá megfelelő méretű és minőségű (min. 8.8)csavarral. Nagyon oda kell figyelni a furat megfelelő portalanítására.
Alapcsavarral , melynek kialakítása ellentétes a fémdübelével. Rögzítés közben az anya meghúzásakor a kúposa kialakított csavarvég szétfeszíti a rajta lévő hasított perselyt, ezáltal nagyobb és erősebb kötést biztosít.

Milyen anyagú dübelek használhatok lúgos, savas,vizes közegben?

A szokásos galvanikus cinkezésnél a rétegvastagság mintegy 5 mm. Az utólagos "sárga vagy ezüst kromatálás" adja, a védőréteg jellegzetes aranysárga vagy ezüst színét. Zárt helyeken a galvanikus cinkréteg kiválóan megfelelő. (Például lakásokban, irodákban, iskolákban, kórházakban, üzletekben stb.) Nedves, párás vagy olyan helyeken, ahol a rögzítés közvetlenül érintkezik a külső környezettel, vagy különlegesen nedves, vizes közeggel találkozik, ott korrózióálló A4 (1.4401 vagy 1.4571) minőségű acéldübelt kell választani. (Ilyenek pl. a kiszellőztetett homlokzati burkolatok, tetőszerkezetek, a legtöbb mélygarázs stb.)
Klórtartalmú közegekkel való érintkezés (pl. uszodai klórozott víz) esetén a korrózióálló anyagú szerkezetek felületén olyan korróziós elváltozások jelenhetnek meg, melyek kristályközi vagy feszültségkorrózióhoz vezethetnek. Ez rendszerint ott lép fel, ahol a szerkezetet a víz mossa és nem merül be. További kritikus területek ahol a korróziós hatásokat kiemelten kell vizsgálni: alagútépítés, erőművek, vegyi-, élelmiszeripari és tisztítóberendezések. Ilyen esetekben forduljon szakszolgálatunkhoz, ahol szívesen segítenek a megfelelő anyagminőség kiválasztásában. Sok termékünket már a 1.4529 jelű speciális korrózióálló acélból is gyártjuk, mely a legagresszívabb helyeken is tartós biztonságot garantál.

Kicsit repedt a beton ahol rögzíteni szeretnék, van erre valamiféle biztonságos rögzítési mód?

Dübelek, melyek egy hátsókúpos furatban formazárással ülnek pl. Zykon-horog. A kónuszos rész repedések megjelenésekor is megakadályozza a dübel kihúzódását. A repedéssel megnövekedett furatátmérőt a dübel geometriája kompenzálja. Ez a rögzítőelem sokkterhelésre is kiválóan alkalmas.
Dübelek, melyek a terpesztőhüvely elmozdulásával önműködően kiegyenlítik a furatátmérő növekedését. Ezek az ún. utánterpesztő dübelek, pl. horgonycsap FAN.
Szintén alkalmasak sokkterhelések felvételére.

Mire figyeljek oda tipli vásárlása estén?

Tiplikből igen nagy a választék. Van rövid kivitelű, hornyolt vagy spirál alakú. De melyik tipli mire való?
A megfelelő tipli kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy milyen építőanyagban akarja rögzíteni. Ebből a szempontból különbséget kell tenni a fa, különböző betonfajták, tömör szerkezetű (mészhomokkő, tégla, klinkertégla) és porózus szerkezetű (gázbeton, duzzasztott adalékanyagos beton, habkőbeton) falazó anyagok, valamint lapanyagok között.
A rögzítési módok megkülönböztetése a terhelések átvitelének módja szerint történik - ennek megfelelően beszélhetünk súrlódásos zárásról, formazárásról és anyagzárásról.
A súrlódásos zárás leggyakrabban műanyag tiplik használatakor valósul meg. A legegyszerűbb a klasszikus feszítőtipli, amely a leginkább betonban és tömör téglából készült falazatban történő használatra alkalmas. A tipli feszítő részét bepréselik a furatba, az ennek során keletkező súrlódási erő pedig megtartja a tiplit az építőanyagban.
Formazárásnál a tipli alakja az építőanyagban levő üreg alakjához idomul. Ez azt jelenti, hogy felveszi az építőanyagban levő üreg alakját. Az ilyen tipli különösen jól használható üreges tégla vagy lapanyagok esetén. Ezek a tiplik különböző kivitelben készülnek, ilyenek pl. az úgynevezett univerzális vagy üreges tiplik.
A harmadik rögzítési mód az anyagzárás. A tiplit ebben az esetben formálisan beragasztják a falazat anyagába, pl. habarccsal vagy reakciógyantával. Ez a rögzítési mód bármely anyagban jól használható peremközeli rögzítésre.
A tiplis kötéshez szükséges furatátmérőt a gyártó rendszerint megadja a csomagoláson. Általánosan érvényes: A furat és a tipli átmérőjének meg kell felelniük egymásnak. A furatnak ezen kívül olyan mélynek kell lennie, hogy elférjen a tipli és a csavar. A fúrást követően el kell távolítani a fúrási port a furatból, mert különben romlik a tipli tapadása.
A tiplis szerelésnek két szokásos módja létezik. A legismertebb az előszerelési módszer: Behelyezzük a tiplit a furatba, míg a homloklapja egy szintben nem lesz a fallal. Végül csavarral felerősítjük a rögzítendő tárgyat. Átmenő szerelés esetén a szerelendő tárgyon keresztül toljuk a tiplit a furatba. Ez a módszer megkönnyíti a tárgyak felszerelését pl. több rögzítési pont esetén.

Szeretnék nagy átmérőjű lyukakat fúrni különböző anyagokba, mi a megoldás?

A kapcsolók szereléséhez vagy csövek fektetéséhez gyakran nagy lyukakra van szükség. Ezért ilyenkor speciális anyagból készült, különleges formájú fúrót kell alkalmazni.
Fa vagy puha műanyag megmunkálásához az ütvefúró mellett speciális betétszerszámokra van szükség - úgynevezett lyukfűrészekre. Ezzel lehetőség van puha anyagok, mint a farostlemez vagy fa fúrására.
Fémek és kemény műanyagok megmunkálásához gyorsacélból készült szerszámokra van szükség
Ha kőbe vagy csempében akar lyukat fúrni, a keményfémből készült, univerzális fúrójának a használatát ajánljuk. Ez keményfához, faanyagokhoz és rétegelt lemezekhez is megfelel.
Minél keményebb az alapanyag, annál nagyobb súrlódási erő lép fel az anyag és a szerszám között. Csempe vagy beton fúrásakor ezért vízhűtésre van szükség. A fémben készülő nagy furatokat speciális fúróemulzióval, kenőpasztával vagy gépolajjal kell kenni és hűteni.
A biztonság a legfontosabb követelmény: A fúrók nagy terjedelme miatt sokkal nagyobb erők lépnek fel munkavégzés közben, mint normál fúrók használata esetén. A modern fúrógépeknek olyan nagy a teljesítményük, hogy ezeket blokkoláskor már nem tudjuk megtartani. Ezért a használatukkor kiegészítő fogantyúra van szükség.

Különböző építőanyagokhoz milyen szerszámot használjunk?

Az alapanyag és építőanyag fogalmakat az építőiparban olyan anyagokra használják, melyekből szerkezeti elemek és építmények létesülnek. Az építőanyagok gyűjtőfogalom számos olyan anyagot foglal magában, melyek kémiai szerkezetük alapján különböző csoportokba sorolhatók. A Németországban használatos építőanyagok az alábbi kategóriákba sorolhatók:
Beton
A betonon belül megkülönböztetünk normál betont és könnyűbetont. A normál beton cement, valamint homok és kavics, mint adalékanyag keveréke. A normál betonban általában nincsenek üregek, és nagy a nyomásállósága. Ha a normál betont acélbetétekkel erősítik meg, acélbetonról beszélünk.
A könnyűbeton összetevőiben különbözik a normál betontól. Általában tufát és duzzadó agyagot kevernek hozzá, és a nyomásállósága lényegesen alacsonyabb. A beton egy különleges változata a gázbeton. Ez úgy keletkezik, hogy gázfejlesztő anyagokat kevernek a betonhoz, aminek következtében az az edzés során porózus szerkezetűvé válik. A beton megmunkálására legjobban a fúrókalapács alkalmas, mivel ennél nem kell nyomást kifejteni a gépre.
Falazati anyagok
A falazat anyaga lehet tömör tégla, üreges tégla és lapanyag. A tömör tégla egységes szerkezetű (az építőanyagtól függően tömör vagy porózus). Mind a fúrókalapács, mind az ütvefúró alkalmas ezek fúrására.
Az üreges tégla ugyanolyan anyagból készül, de a tömör téglával ellentétben számos üreg található benne. Az üreges tégla feldolgozására ezért inkább ütvefúrót használnak, mivel a fúrókalapács túl nagy ütőerőt fejt ki.
Lapanyagok
A lapanyagok vékony falú építőanyagok, mint a gipszkartonlap és különböző faanyagból készült lapok. Ezeket elsősorban a belsőépítésben használják. Ezek fúrására alkalmas az ütvefúró, ha az ütő funkció ki van kapcsolva, és az akkus fúrócsavarozó is.

Kemény anyagok / csempe, gránit, gress, mesterséges kövek / fúrása milyen technológiával lehetséges?

Akkumulátoros fúrógép, amelynek sebessége 500-1000 ford/perc és gyémántszemcsés lyukfűrész a megoldás. A hűtőfolyadék használata elengedhetetlen

Hogyan és mire használhatók a szitahüvelyek?

Lukacsos téglában való menetes szár és metrikus csavar rögzítésére.
Létezik 1m fém szitahüvely több fajta átmérővel, amit az adott furat méretére szabhatunk, vagy adott méretre előre gyártott Fischer műanyag szitahüvely.
A szitahüvely méretére fúrjuk a lyukat, amit fúrás után pormentesítünk. Az adott méretre vágott fém vagy előre gyártott műanyag szitahüvelyt a furatba tesszük és a kétkomponensű betonragasztóval kitöltjük a szitahüvely nyílását és behelyezzük az adott menetes szárat vagy metrikus csavart.

Milyen építőanyaghoz használhatnám a Fischer SX tiplit?

Az építőanyagok nagy részéhez használható. legyen az beton, kisméretű illetve üreges tégla. Minden tárgy rögzítésére alkalmas, melyeket fa-faforgácslap csavarral rögzítünk. pl. polcok, konzolok.

Milyen megoldást tudnának ajánlani nyílászárók rögzítésére?

A Fischer FFS és FFSZ ablakkeretcsavarját ajánlanám.
Költségtakarékos gyors és egyszerű szerelés, feszítésmentes távtartás, kis furatátmérő mellett nagy terhelhetőség, univerzálisan alkalmazható minden építőanyaghoz.

A dübelek hatásmódja és felosztásuk szerint milyen csoportba sorolhatók?

Az előbbiekben leírt terhelések átvitelére különböző rögzítési mechanizmusokat és ezek kombinációit lehet használni.
Súrlódásos zárás
A dübel terpesztőrésze a furatpalásthoz feszül és a terhet a keletkező súrlódó erő rögzíti.
Formazárás
A dübel geometriája az alapanyag vagy a furat alakjához idomul.
Anyagzárás
Habarcs vagy műgyanta köti (ragasztja) az alapanyaghoz a dübelt.

Hogyan fúrjunk elő különböző építőanyagokban?

A fúrási eljárást az építőanyag szerkezete, ill. keménysége határozza meg. Tömör szerkezetű kemény anyagoknál ütve- vagy kalapácsfúrást használunk.
Üreges,- kis szilárdságú építőanyagok (gázbeton, vályog) fúrása esetén kapcsoljuk ki az ütést, mert nemkívánatos károsodás keletkezhet az anyag belső- üreges- szerkezetében, illetve a laza szerkezetű anyagoknál furatátmérő növekedés jöhet létre.

Mit jelent a dübelnél a hasznos hossz?

A hasznos hosszúság (befogási vastagság) általában a rögzítendő tárgy vastagságát jelöli. Közvetlen vagy előszerelésnél a csavarhosszúság megfelelő variálásával tetszőleges hosszúságot választhatunk meg. Átmenő szerelésnél a maximális befogási vastagság adott, és a dübeleken egyértelműen jelzett. Műanyag dübeleknél általában vonalak, acéldübeleknél pedig recézés jelöli. Természetesen, ha a rögzítendő tárgy és a falszerkezet közé még más anyag (hőszigetelés stb.) is kerül, azt bele kell kalkulálni a rögzítőanyag hosszába.

Mikor alkalmazzunk injekciós (ragasztásos) rögzítést?

Ezt a rögzítési módot akkor alkalmazzuk, amikor nagy szilárdságú kötés a cél, de az anyag szerkezete nem teszi lehetővé a fém rögzítődübelek alkalmazását. Egyéb esetekben betonnál is szükség lehet ragasztásra, ha az építőanyag úgynevezett húzott zónájában kell rögzítenünk, vagy túlságosan közel esik a furat a betonelem széléhez.

Mi a kétkomponensű ragasztó alkalmazási módja?

A rögzítendő tárgynak elkészítjük a megfelelő átmérőjű és mélységű furatot, gondosan portalanítjuk, majd megtöltjük az üreget a ragasztóanyaggal. Közvetlenül utána belenyomjuk, vagy csavarjuk a munkadarabot, és a ragasztóhoz mellékelt táblázat alapján kikereshetjük a kötési, és terhelhetőségi időt. Üreges szerkezetű anyagba történő rögzítés esetén úgynevezett szitahüvelyt alkalmazunk, annak elkerülésére, hogy a ragasztó egyenlőtlenül jusson a furatba.

Miért jó, ha önfúrós csavart használunk?

Az önfúró csavar egy munkaművelettel fúr, menetet vág és végül rögzít. A feladat szakszerű elvégzéséhez célszerű csavarbehajtó gépet használnunk. A fúrógépek nem alkalmasak ilyen típusú feladatra, hiszen azokon nincs nyomatékállítási és mélységhatárolási lehetőség. A problémamentes szereléshez elengedhetetlen a mélységhatároló használata, mert ezzel megelőzhetők a kivitelezési hibák.

Milyen megoldás létezik faanyagok egymáshoz, ill. más építőanyaghoz történő rögzítésére?

Egymáshoz történő rögzítés esetén szóba jöhetnek a Vormann és Koelner gyártmányú szeglemezek, melyeknek számtalan kialakításuk létezik ( egyenes, U, T, L, stb... ) Talapzathoz - föld, beton, tégla - használhatók az oszloptartók. Ezek a tartók lehetnek különböző adott méretűek vagy állítható talpméretűek.

Bejárati ajtót milyen eszközökkel lehet biztonságosabbá tenni?

Lehetőség van a régi zártakarót (siltet) lecserélni ún. erősített siltre, ami különböző kivitelben kapható (gombos, kilincses, hosszú, rövid, stb...) Sokat jelent még a hagyományos zárbetét lecserélése biztonsági zárbetétre, amely ellenáll savaknak, fúrásnak törésnek. Igen elterjedt a kódkártyás zárbetét is, melynek jelentősége abban áll, hogy a hozzá való kulcsot csak a tulajdonosnál lévő kártya ellenében tudnak másolni.
Lehetséges megoldás még a hevederzár felszerelése bejárati ajtóra. Ez viszonylag kis munkával jár, viszont nagyban növeli az ajtólap mechanikai behatásokkal szembeni ellenálló képességét.

Meglévő helyiség leválasztásának mi a legegyszerűbb módja?

Utólagos leválasztáskor mindenekelőtt létre kell hozni egy fa vagy fém vázat, ami két oldalról gipszkarton vagy más egyéb könnyű burkolatot kap. Igény esetén a vázszerkezet kitölthető hő- ill. hangszigetelő anyaggal. Ehhez a munkához rendelkezésre állnak rögzítőelemek, idomok, amik a vázszerkezetet a falhoz, födémhez és az aljzathoz rögzítik.
A gipszkarton lapok felcsavarozásához pedig megtalálható mindenfajta csavar.

Találatok: 53054

Termék kereső ABC szerint